ADR logo
Kezdőoldal
Bemutatkozás
Szolgáltatások
Referenciák
Elérhetőségek
Cikkek, előadások
Jogszabályok
Letöltések
Ajánlott oldlalak
Adatvédelmi tájékoztató
Gyakori kérdések
Egyéb tevékenységek
Gyakori kérdések

Az alábbiakban olyan általános kérdéseket és válaszokat mutatok be, amelyek hasonló formában gyakran merülnek fel tevékenységem során. Az alábbi vélemények nem minősülnek szakvéleménynek, kizárólag iránymutatásként szolgálnak! Konkrét esetben kérem forduljanak szakemberhez, és kérjék írásos szakvéleményét!


Ki mentesülhet biztonsági tanácsadó kijelölése alól?

Azon vállalkozások, amelyek kizárólag csak valamilyen mentesség szerinti szállításban érintettek (pl.: LQ, EQ, 1.1.3.6, stb.). Ebbe beletartoznak a saját járműves szállítási tevékenységek, a ki- illetve beszállítások, függetlenül attól, hogy a szállítások saját vagy külső járművel történnek, valamint minden egyéb kapcsolódó tevékenység (pl.: csomagolás, okmánykitöltés, stb.)


A mentesség szerint szállított áruk veszélyes árunak minősülnek?

Mivel a mentességeknek is vannak feltételei, amiket be kell tartani, ezért ezek is veszélyes áruk, csak mások a szállítási feltételei, mint a "hagyományos" veszélyes áruknak. Néhány mentesség kiveszi az adott tételt teljesen a szállítási szabályzatok (pl.: ADR, RID, stb.) hatálya alól, de erre is vonatkozik az adott menteséget előíró fejezet, bekezdés, tehát tulajdonképpen ez is veszélyes áru, csak nem vonatkoznak rá a szabályzat további fejezetei.
Sajnos gyakran lehet azt a téves értelmezést hallani, hogy ez nem ADR-es, mert mentesség vonatkozik rá. Ez nem igaz! Mentességeknél is gyakran van követelmény a csomagolóeszközre, jelölésekre, okmánybejegyzésre, járműjelölésre, felszerelésre, képzésre, stb!
Hiányosság esetén ezen anyagoknál is a veszélyes áruknak megfelelő bírság rendelet alapján szankcionálhat a hatóság, csak kisebb összegek szabhatóak ki!



Honnan lehet megtudni egy anyagról, hogy az veszélyes árunak minősül?

Ha a Vállalkozás állítja elő az anyagot (akár kémiailag, akár fizikailag), akkor gondoskodnia kell a szállítási besorolásról (persze csak, ha kiszállításra kerül). Ez vonatkozik természetesen a hulladékokra is.
Egyéb esetekben a teljesség igénye nélkül az alábbiakból lehet informálódni:

  • küldemény, jármű, konténer jelölése,
  • fuvarokmány,
  • anyagspecifikus kiegészítő tájékoztató,
  • biztonsági adatlap (MSDS) 14. pontja,
  • gyártói/forgalmazói nyilatkozat,
  • veszélyes anyag adatbázisok
  • stb.


Aminek van UN-száma, az veszélyes áru?

Alapvetően igen (lásd előző kérdést/választ), azonban van olyan UN-számmal rendelkező veszélyes áru, ami automatikusan kikerül a szállítási szabályzat alól, tehát gyakorlatilag nem vonatkoznak rá veszélyes áru szállítási előírások (pl.: UN 1856 Olajos rongy --> Nem tartozik az ADR hatálya alá).


GHS/CLP szerinti veszélyes anyag automatikusan veszélyes a szállítás során is?

Nem feltétlenül. Van sok átfedés a két jogszabály között, de vannak lényeges különbségek is. A mindkét szabályozásban előforduló veszélyek között is vannak különbségek (pl.: CLP szerinti maró anyag nem feltétlenül tartozik a 8-as (maró) osztályba). Vannak olyan GHS/CLP kategóriák, amelyek a szállítási osztályozási rendszerben nem jelennek meg (pl.: irritáló, ártalmas, hosszan tartó egészségkárosodást okozó anyag, stb), de a szállítási szabályzatokban is vannak olyan kategóriák, amelyek a GHS/CLP rendszerben nem jelennek meg (pl.: fertőző, radioaktív, forró anyag).


Kik ellenőrizhetik az ADR előírások betartását?

Magyarországon négy hatóság jogosult az ADR előírások betartásának ellenőrzésére:

  • Közlekedési hatóság (jelenleg ITM - Innovációs és Technológiai Minisztérium; korábban: NFM, NKH, KPM, stb.)
  • Katasztrófavédelem
  • Vámhatóság (NAV)
  • Rendőrség
Ezek közül a rendőrség nem igazán végez ellenőrzést a gyakorlatban, de a másik három hatóság folyamatosan ellenőriz mind a közutakon, mind telephelyeken.


Kik ellenőrizhetik a RID előírások betartását?

Magyarországon két hatóság jogosult a RID előírások betartásának ellenőrzésére:

  • Közlekedési hatóság (jelenleg ITM - Innovációs és Technológiai Minisztérium; korábban: NFM, NKH, KPM, stb.)
  • Katasztrófavédelem


Mérlegelhet a hatóság a bírságok kiszabásánál? Első, vagy nem túl súlyos szabálytalanságnál eltekinthetnek a bírságolástól?

A hatóságok a bírságolások során a bírság rendeletek alapján járnak el. Ezek pontosan meghatározzák, hogy az egyes hiányosságok esetén milyen bírságot kell kiszabniuk, csak minimális mérlegelési lehetőségük van (pl. hogy melyik tételhez rendelik a hiányosságot, vagy, hogy több felelős esetén milyen mértékben osztják meg a bírság összegét). Bírság rendeletek:

  • Közút: 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet
  • Vasút és belvíz: 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
  • Légi: 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet


Ki tarthatja meg az ADR/RID/ADN 1.3 fejezet szerinti képzést?

Magyarországon 1.3 fejezet szerinti képzést csak érvényes bizonyítvánnyal rendelkező biztonsági tanácsadó tarthat! Nincs direkt meghatározva, de elvárás, hogy a tanácsadó az adott alágazatra és osztályra rendelkezzen bizonyítvánnyal. Nem kötelező viszont, hogy a Vállalkozásnál kijelölt tanácsadó tartson képzést, a feltétel az, hogy rendelkezzen tanácsadói bizonyítvánnyal (még a tanácsadói névjegyzékben sem kötelező szerepelnie.


Meddig érvényes az ADR/RID/ADN 1.3 fejezet szerinti képzés?

Figyelem! Változás történt 2019-ben a belföldi rendeletben!
Az eredeti ADR/RID/ADN szabályzatok szövege alapján a képzést meg kell újítani a vonatkozó jogszabályok változásakor. Ez vonatkozik természetesen az ADR/RID/ADN kétévenkénti módosítására, de bármilyen egyéb veszélyes áru szállítással kapcsolatos jogszabály változásra is.
Az ismeretfelújító képzést a magyar előírások alapján az előző képzést követő 2 éven belül kell megtartani. Korábban az ismeretfelújító képzést a változás évének végéig kellett megtartani (ez a követelmény vonatkozik még a 2019 augusztus 2-a előtt megtartott oktatásokra!).
További követelmény, hogy baleset esetén soron kívüli képzés szükséges a balesetet kövbető 30 napon belül!

Példák:

  • A 2019 júliusában megtartott képzést legkésőbb 2021.12.31.-ig kell megújítani még a régi a követelméynek alapján (ha nem jelenik meg a köztes időszakban veszélyes áru szállítási jogszabály).
  • De a 2019 november 15-én megtartott képzést 2021.11.14-ig kell megújítani, mivel ez az új előírások alapján 2 évig érvényes.


Az ADR/RID/ADN 1.3 fejezet szerinti képzések felnőttképzésnek számítanak?

Az ITM állásfoglalása alapján igen! (2020 novemberi állapot)
Ez alapján a képzések bejelentés kötelezettek a hatóság felé, amit jellemzően a munkáltatónak (mint képző szervnek) kell megtennie. Az oktatások bejelentése előtt a képző szervnek regisztránia kell magát az online felületen.
Link: https://far.nive.hu



Szerkesztő: Toldi Gergely email: gergely.toldi@gmail.com